Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Horn Gyula kormányának milyen...

Horn Gyula kormányának milyen pozitív és negatív intézkedései voltak?

Figyelt kérdés
ápr. 28. 10:33
1 2
 1/13 A kérdező kommentje:
Olyanok válaszait várom, akik a 90-es évekbeli magyar politikában jártasak.
ápr. 28. 10:34
 2/13 anonim ***** válasza:
55%
Példának okáért ott a Bokros-csomag. Nézőpont kérdése, hogy pozitív vagy negatív intézkedés volt-e. Mindenesetre a gazdaság rendbetételét sikerült vele elérni.
ápr. 28. 11:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/13 A kérdező kommentje:

Ezt a Bokros csomagot inkább negatív kontextusban hallottam.

De, ha rendbe tette a gazdaságot, akkor végső soron jó lehetett.

ápr. 28. 12:36
 4/13 anonim ***** válasza:
81%

Jó, ezt a módszert gyakran alkalmazzák:

elveszik a szegényebb rétegektől az értékeiket, és rendbe teszik vele az államkasszát, vagy bármi mást, ami éppen készül csődbe menni.

Nem egyedi eset, mindig így szokták csinálni.

ápr. 28. 14:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/13 anonim ***** válasza:
52%
Pozitív intézkedése nem volt. Negatív volt pl. a bokros-csomag vagy az RTL beengedése a magyarországi médiába.
ápr. 28. 16:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/13 anonim ***** válasza:
100%

A politikai és sok más intézkedéssel az a baj, hogy abszolútnak tekintik. Pedig egy intézkedést csak a maga idejében rendelkezésre álló összes információ figyelembevételével lehet minősíteni, a később keletkezőkkel együtt nem. Ugyanis az intézkedés más lett volna később keletkező információk ismeretében.


Az mondható, hogy egy intézkedés hosszútávú hatása jó vagy rossz, de ezt csak később (a bekövetkezés után) lehet megtenni.


Másfelől minden intézkedést a maga idejének lehetőségeivel lehet csak vizsgálni. Nem e körbe tartozó de szemléletes példa: a szigetvári várat meg lehetett volna védeni géppuskával. De az akkor nem volt.


Horn Gyula kormányának a későbbiek fényében jó intézkedése volt az igazságosság viszonylagos fenntartása, rossz intézkedése volt a korrupció elburjánzása. Utóbbi oka sok, talaját vesztett, de befolyásos volt pártember korábbi lehetőségeinek visszaszerzési kísérletei voltak. Ezek úgy eredményeztek korrupciót, hogy a szóban forgó emberek jó információkkal bírtak sok kisebb pozícióban lévő kormánytag korábbi viselt dolgairól, amelyek akkor már hátrányosak voltak számukra.


Ezért érvényes a mondás, hogy a politikai vezetőket nem azért kell rendszeresen frissíteni, mert rosszá válnak, hanem mert kikezdhetők lesznek. Az ember nem tökéletes. Az se, aki ezt állítja magáról.

ápr. 28. 17:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/13 anonim ***** válasza:
45%

"De, ha rendbe tette a gazdaságot, akkor végső soron jó lehetett."

Hogy a gazdaságot úgy teszi helyre, hogy a te családodnak nem fussa parizerre, csak kenyérre, azon el lehet vitatkozni, hogy az mennyire jó módszer.


Ez - mármint a bokros-csomag - jellemző a szoci kormányokra. Mind úgy működött: ha kevesebb pénz van, kevesebbet osztunk. Előrenézés, stratégia, terv a fejlődésre, kilábalás bármilyen válságból, ezek érthetetlen szavak. Ha baj van, nem kaptok. Ezt értették. :)

ápr. 28. 18:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/13 anonim ***** válasza:
100%

Minden intézkedésük megítélés kérdése, én a gazdasági racionalitás alapján szinte minden intézkedését rossznak ítélem meg (de ez kb. minden eddigi kormányra igaz, merthogy hülye választóknak populista kormány jut).


A Horn-érában találták ki a cafetéria-utalványokat, amiből az étkezési utalványnak semmilyen racionalitása nincs: minden dolgozó bére egy részét kajára költi, ha nem utalványozunk, akkor is. Az utalványokra adott adókedvezmény összegéből lehetett volan egy havi párezres 0%-os adósávot bevezetni, az nem generált volna felesleges munkaköröket a jegyek használata, meg nem lett volna három francia cégnek profitja. Orbánék ezt amatőr (vagy széndékosan béna?) módon próbálták megoldani az Erzsébet-utalványokkal: az EU bírósága versenykorlátozás miatt rakat pénzt ítélt meg a francia cégeknek. Pedig ha megszüntették volna az egész utalványosdit...


65 év felettiek ingyen utazása: ebben volt némi racionalitás, mert ha már eleve megy a tömegközlekedési eszköz, akkor kvázi ingyen elvihet még embereket - de a csúcsidőszaki zsúfoltságot csak járatnöveléssel lehetne kompenzálni, ahhoz meg pénzt nem adtak, úgyhogy én az általános és korlátlan mentességet nem tartom jó ötletnek. Az ingyen Malév-repülést meg főleg nem, ami végül nem is valósult meg, de azért páran jól jártak.


Más: volt abban valami furcsa, hogy a privatizációt pont a s szocialista MSZP pörgette fel: az állami beavatkozás és újraelosztás talaján álló szocik idején alakították át a legtöbb egykori szoci vállalatot az új tulajdonosok profitbányájává. Pozitívum, hogy a ciklus végére a forint kvázi konvertibilis lett, megindult az országba a működőtőke, a beruházások. Negatívum, hogy számos esetben nem volt optimális az ár, például a Budapest Bankot rakat állami pénzből rendbehozták, utána szinte ingyen adták el. Vagy Tocsik Márta túlárazott sikerdíja. Vagy az energiaszektor privatizációja.


A Vatikáni Megállapodás is olyan lett, mintha nem az az ateista MSZMP utódpártja, hanem a KDNP kötötte volna. Az rendben van, hogy a már meglévő állami iskolák támogatása legyen egyenlő az államiakkal. De az, hogy ez minden jövőben alapított iskolára is igaz legyen, és minden korlátozás nélkül lehessen iskolákat alapítani, az nem volt szerencsés, tetőzte azt az Antall-Boros ciklus alatti problémát, amit a hatosztályos gimik megjelenése kezdett: nagyon szétaprózódott az oktatás.

Egyértelmű pozitívumként tudom viszont értékelni a kétszintű érettségi (egyben kompetencia-alapú érettségi) létrejöttét.

ápr. 28. 23:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/13 anonim ***** válasza:

A véleményed azért nem támadható, mert odaírtad, hogy a gazdasági racionalitás alapján tetted. E szempontból szinte minden megjegyzéseddel többé vagy kevésbé, de egyetértek.

Azonban hozzátenném, az ember nem tárgy. Nem kezelhető kizárólag statisztikai alapon. És ha ezt a szempontot hozzátesszük, továbbá azt, hogy a döntés pillanatában érvényes helyzet alapján lehetséges az értékítélet, akkor viszont sok ponton erősen vitatkoznék. Ezért fontos szétválasztani a döntés és a döntéshozó megítélését. Szerencsés és optimális, ha egybeesik a kettő, de gyakran ez nem lehetséges, mert a "legkisebb rossz" érvényesítése előnyösebb (morális szempontból).

ápr. 29. 12:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/13 MDaniel98 ***** válasza:
100%
A legtöbb magyar politikai párttal az a fő baj, hogy hosszútávra egyáltalán nem, középtávra pedig igen ritkán terveznek, ezért megbuktatják saját magukat, akkor is ha véletlenül sikerül újra választást nyerni. Vagy ha ők nem akkor a nemzetközi pénzügyi helyzet rosszabbodása szinte biztosan.
ápr. 30. 12:48
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!