Milyen meggyőző bizonyítékot kínál a tudomány a machiavellista világkép ellen?
A machiavellista világkép szerint az ember alapvetően önző, megbízhatatlan, mindenki a saját érdekét nézi. Még azok esetében is így van ez, akik úgymond jó emberek, csak ők nem ismerik a saját természetüket. Például valaki azt mondja, hogy ő sosem csalna meg senkit, aztán olyan szituáció keletkezik, hogy mégis megteszi.
A machiavellisták ezért megalapozottnak látják mások megtévesztését, eszközként használatát, olyan alapon, hogy a másik ember úgyis kihasználna, így hát előzzük ezt meg. Fogalmazzunk így: vagy ő, vagy én.
A machivallizmus az evolúció egyik klasszikus eszköze, a túlélésre. Gyenge fajok úgy biztosították a túlélésüket/génjeik szaporodását, hogy megtévesztettek másokat.
A kérdésem az lenne, hogy milyen tudományos bizonyíték van-e világkép ELLEN.
Érvek, amiket nem fogadok el:
- Saját tekintélyre hivatkozás: elhiszem, hogy te jó embernek tartod magad, de ez egy szubjektív vélemény.
- Ismerősőkre hivatkozás (személyes tapasztalat): ez sem jelent semmit. Számos olyan történet lehet, amikor emberek idővel csalódtak az ismerősökben.
- együttműködés - szintén nem bizonyít semmit. Sokan csak azért lehetnek együttműködők, hogy haszonra tegyenek szert.
Leginkább olyan tudományos kísérletek érdekelnének, mint a Milgram kísérlet.
válasza:Mivel ez a feltevés helyes, ezért ELLENE nincs semmiféle bizonyíték, nem is lehet.
Másrészt ez nem tudományos, hanem filozófiai kérdés.
#2
Tudományos kérdés, hiszen a tudomány maga diagnosztizálta a machiavellizmust. Lásd az ajánlott könyvet.
"Mivel ez a feltevés helyes"
Ez az, amit a hétköznapi ember - miután elmagyarázzák neki, mi a machiavellizmus - kapásból elutasít.
Az emberek abban hisznek, hogy a társadalmat jó és rossz emberekre lehet felosztani.
Abban nem hisznek, hogy minden ember önző valahol. Mert az ember abban akar hinni, hogy a legjobb barátjára/szerelmére stb. akár az életét is rábízhatja.
válasza:A machiavellizmus nem világkép, hanem lelki alkat kérdése. Akinek a személyiségében erősen jelen vannak a machiavellista vonások, az olyannak fogja látni a világot, amilyennek lefestetted. Akiben az altruista, szociális vonások erősebbek, az nem ilyennek látják a világot. Nem hiszem, hogy a tudomány dolga lenne, hogy bizonyítékokat gyűjtsön egyesek szubjektív világlátásának alátámasztására, vagy azzal szemben.
De ha mégis érv kell, akkor némi evolúcióbiológia: az emberi faj kialakulásakor csoportok (hordák) küzdöttek a szűkös erőforrások megszerzéséért egymás ellen. Azok a csoportok voltak sikeresebbek, amelyek a fejlett kommunikációs/kognitív képességeik révén képesek voltak a csoporton belüli együttműködésre, közös normák létrehozására, altruisztikus magatartásra és az önző "machiavellista" normasértők megbüntetésére, vagyis elűzésére vagy megölésére. Az evolúció az altruista és kooperáló gének túlélését segítette elő, míg az önző, machiavellista magatartást elősegítő gének csak alárendelt devianciaként maradtak fenn.
válasza:Azert, mert jin es jang. Egyensuly. Mind a ketto jelen van, egyszerre a vilagban.
Nem ertem, hol tudomanyos kerdes ez es miert nem filozofia. Csak mert evolucio? A fejlodesben, tulelesben ugyanolyan fontos a kooperacio is, ahogy a negyes irta. Es abban van onos erdek is, meg nem onos is. Plusz aki onzo, az lehet nem csak a maga erdekeben onzo, hanem mondjuk a gyerekeert is eltapos barki mast, es akkor mar ebben is ott a jin es jang, mert ezzel valaki masert is tesz amit tesz.
#4
A könyv azt is leírja, hogy a machiavellista magatartás sikeressége magától a machiavellizmus elterjedésétől is függ. Ha jól emlékszem, akkor sikeres, ha kevés machiavellista van, de ha sok, akkor már kevésbé hatékony a módszer.
Másrészt azt is leírtam, hogy az együttműködésre való érvet nem fogadom el. Az emberiség hajnalán valószínűtlen, hogy erkölcsi okok miatt működtek volna együtt. Inkább arról lehez szó, hogy a saját bőrüket mentették, nem arról, hogy jószívű, becsületes ember volt a homo sapiens. Aki egyébként bizonyos vélemények szerint még a neandervölgyieket is felfalta. xD
Másrészt a machiavellista a kaméleontermészete miatt képes az együttműködésre. Ha érdeke úgy kívánja, lazán együttműködik másokkal. Ez magában hordozza azt a szinte már fekete humoros pillanatot is, hogy a "sok jó emberről" kiderül, hogy valójában önző emberek szövetsége
válasza:Mindig az állitast kell bizonyítani. Tehát aki azt állítja ilyen az emberi természet, a bizonyítás kényszere azon van. Miért kellene elfogadni bemondasra?
Igaza van a 4esnek. Azt vetítjuk másokra amilyenek vagyunk. Meg is lehetne fordítani ezt. Alapból minden ember empatikus és jó ember csak ilyen olyan okokra visszavezethetően önzövè és gonossza vált.
Gyakran találkozunk ilyen vélekedéssel is.
Két szubjektív nézet és egyikre sincs több bizonyíték
Hogy evolúciósan elönyös lenne, szimplán butaság.
Olvas teológiát vagy evolúciós pszichológiat.
Az emberi faj csak közösségkent élet képes
Ha machiavellista egyenekből állnának a közösségek az elég kontra produktív lenne.
Az emberben erős az empátia és kooperációs hajlam, állatokhoz képest mivel ez evolúciós előnyt jelentet
válasza:"Az emberiség hajnalán valószínűtlen, hogy erkölcsi okok miatt működtek volna együtt. "
Az erkölcs is az ősztöneinkben gyökerezik.
Az empátia és önzetlenseg is ösztönös.
válasza: válasza:"Azok a csoportok voltak sikeresebbek, amelyek a fejlett kommunikációs/kognitív képességeik révén képesek voltak a csoporton belüli együttműködésre, közös normák létrehozására, altruisztikus magatartásra és az önző "machiavellista" normasértők megbüntetésére, vagyis elűzésére vagy megölésére"
Ezt az is bizonyítja hogy a pszichopata számít a kivételes deviancianak és normalisnak
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!